Egyesületünk Veszprém megye 19-301120-1-4-1 kódszámú vadgazdálkodási egysége

Múltunk:

Országos viszonylatban is nagy múltra visszatekintő társaságunk 1967 évben alakult meg 35 fővel, az akkori kor elvárásainak megfelelő külső és belső tartalommal, Pápai Vörös Csillag Vadásztársaság néven. Mivel mindig is a vadgazdálkodást tekintettük legfontosabb szempontnak a működés során, a mindenkori kor kihívásait szakszerű és körültekintő döntések jellemezték, melyet az időközben megalapozott, folyamatosan fejlesztett infrastruktúra kiegyensúlyozott vadgazdálkodási egységgé kovácsolt.

A rendszerváltás után döntött a Közgyűlés a Társasági törvény szabályai szerint az egyesületként való működésben, és jogutódként a Döbröntei Váralja Vadásztársaság névre változtatás mellett, hisz ehhez a falucskához - Döbrönte - tartoztunk leginkább.

Az egyesület jelene, vezetése és tagsága:

Napjainkban 54 fő sportvadász tagsággal, 2 fő hivatásos vadásszal, 1 fő gondnokkal és 1 fő könyvelővel működünk. Mindig jellemző volt a stabil gazdálkodás és az erős emberi kapcsolatok ápolása, ezért a fluktuáció nem jellemző, továbbá az eltelt 47 év során mindössze három elnök váltotta egymást: az első Nagy Imre, második Nagy Sándor volt. Jelenlegi elnök Dr. Zsédenyi Imre 1989 óta irányítja az egyesületet.

A legfőbb döntéshozó szerve az egyesületnek a Közgyűlés, mely évente legalább kétszer ülésezik, és a jegyzőkönyvek tanúsága szerint sosem volt határozatképtelen.

A Közgyűlés döntéseit egyszerű többséggel hozza, melyet az öt fős Intéző Bizottság (IB) hajt végre. Az IB felett az Ellenőrző Bizottság (EB) gyakorol felügyeletet, mely a közgyűlésnek számol be. A vadászok felett a Fegyelmi Bizottság (FB) intézkedik, ha közülük bárki etikai, vagy szabálysértést követ el.

Vadászterület, földrajzi jellemzők:

Vadászterületünk 2007 évig 13 községhatárban bruttó 12.300 hektár volt, jelenleg 8 községhatár bruttó 6.700 hektárján terül el. Szépségét és vadállományát tekintve ez egy változatos terület, Pápa várostól délre, a Magas-Bakony Régióban, a bakonyi hegyek, a Bittva patak és a Kisalföld szélének ölelésében fekszik.

Kétharmada síkság, kisebbik fele dombvidék, ahol az erdősültség mindössze 5%. Döntő területi hányad a mezőgazdasági művelésű termőföld, ahol legelők művelése, és az összes hazai kultúrnövény termesztése előfordul. Területünket kettő halastó is gazdagítja, ahol szerény vízi vad vadászatnak is hódolhat a tagság.

Vadgazdálkodás:

A korábban teljesen apróvadas jellegű vadászterület napjainkra teljesen megváltozott, napjainkban a nagyvad vadászata lett a fő bevételi forrás. A hetvenes években még a több százas fogoly teríték sem volt ritka, mára ez a vadfaj szinte eltűnt, 40 db a becsült száma. A nyolcvanas években a nagyüzemi mezőgazdaságnak és az intenzív vegyszeres növényvédelemnek a mellékhatásaként a korábbi évek szintén több százas fácán és vadnyúl terítékadatai is drasztikus csökkenést eredményeztek. 1987 évben a vadnyúl vadászatát fel kellett függeszteni, és csak napjainkban vadászható újra, szerény teríték mellett. A fácán esetében a tenyésztés és ennek a tenyésztett vadnak a vadászata jelentette az apróvad vadászati lehetőséget.

A nehezedő gazdasági feltételek, továbbá a kedvezőtlen törvényi szabályozás oda vezetett, hogy 1997-ben a röptetett vadkacsa, majd 2002-ben a tenyésztett fácán nevelésével is felhagyott az egyesület. Az újból megjelent kis parcellák, a vegyszerek mérsékelt használata és az esetlegesen előforduló ugar területek az apróvad létszámának a növekedésével jártak, de meg sem közelítik a hetvenes évek kívánatos vadlétszámát.

A terület legfőbb vadfaja az őz, becsült darabszáma 200, az éves teríték 25-30 db bak, és 50-60 db suta. Ennél a vadfajnál érhető tetten a leginkább a gondoskodó gazdálkodás, hisz évről évre megajándékoz minket egy-egy kiemelkedő trófeával.

Gímszarvas állományunk 50-60 darabra becsült, ám a vegetációs időben a Bakonyból lehúzódó létszám ennek többszöröse. Jellemzően 4-7 kg körüli trófeasúly mellett, a bőgési szezonban mindig akad egy-egy meglepetés trófea is.

Vaddisznó állomány 200 darabra becsült, évi 50-70 darabos terítékkel, minden évben egy-egy kiváló vadkan kilövése mellett. Vadkár megelőzésére, annak mértékéig a populációt folyamatosan apasztja a társaság.

Dámvad csak átvonulóban, muflon még sohasem fordult elő a vadászterületen.

Infrastruktúra, gazdálkodás:

Évente 8 hektáron folytat vadföld művelést a hivatásos személyzet, melynek termését a téli etetőkben és szórókon helyezzük el, segítendő az állomány jobb áttelelését. 2 db nagyvad-, 25 db apróvad etető, 22 db sózó, 8 db egész évben üzemelő szóró mellett 95 db magasles, 1 db takarmánytároló, 1 db vadhűtő és 1 db platós terepjáró szolgál a kielégítő gazdálkodásában. Rendezvényeink lebonyolításához és szálló vendégeink fogadására 2 db vadászház teljes infrastruktúrája szolgál.

Tagjaink számára nyújtott lehetőségek:

Az egyesületre a felelősségteljes és etikus működés jellemző. Tagjaink aktívan részt vállalnak a feladatok végrehajtásában, ezzel jelentősen hozzájárulnak az eredményes és takarékos gazdálkodáshoz. Ennek eredményeként a vaddisznó, őz és szarvas tar vad kilövés, a szarvasbika kilövés 50%-át és az őzbak kilövés 30%-át tagságunk végzi. Vízi vad egyéni vadászata korlátlan, továbbá az apróvad társas vadászatára két brigádra osztva, évi 10-12 alkalommal van lehetősége tagságunknak.

Ezen felül az aktív társasági egyesületi élet is jellemző,  a következő események minden évben megrendezésre kerülnek: egy alkalommal társas kirándulás, egy vadászbál, egy disznótoros rendezvény, egzotikus vadászati élménybeszámolóval egybekötve, továbbá két évadzáró brigádvacsora.

Egyesületünk mindig jelen van a „Megyei Vadásznap” és a pápai „Agrárexpó” rendezvényeken, továbbá támogatja területen lévő önkormányzatok rendezvényeit is.

Egyesületünk tervezett jövője: 

A vadásztársaság akkor tud a jövőben is prosperálni, ha a 2017 évben lejáró területbérleti szerződés lejártával, újra bérelni tudja jelenlegi vadászterületét. A földtulajdonosokkal kiegyensúlyozott kapcsolatok ápolása, a kölcsönös érdekek tisztelete és szem előtt tartása mellett ez minden bizonnyal a terület megtartását, céljaink szerint még a bővülését is eredményezheti. Tagjaink összetartó munkájával és fegyelmezett, etikus magatartásával az eddigi vívmányok megtartása, sőt bővítése a cél. Nagy hangsúlyt helyezünk az oktatásra, a szabályok betartatására és azok ellenőrzésre, hogy az eddigi balesetmentes tevékenységünk későbbiekben is az maradhasson, ezáltal tagjainknak továbbra is élményt nyújthasson a vadászat.

Infrastruktúránkat folyamatosan fejleszteni kívánjuk, hogy a vendéglátással és egyéb programok szervezésével olyan bevételekhez jusson az egyesület, mely a tagok számára a vadászati lehetőségek bővülésével járjon.